Az egzotikus Kelet szabadságharcának és a 20. századi Európa hatalmi küzdelmeinek közepébe csöppen egy ifjú angol régész. Rátermettségének, megszállottságának, szuggesztivitásának, igazságszeretetének és szerencséjének köszönhetően legendássá növő alakja döntő tényezője lesz a sivatagi felkelésnek. Ő Aurunsz emír azaz Arábiai Lawrence, Mekka hercege, aki a Brit Birodalom ezredeseként is arab köntösben, arany fejékkel, tőrrel az oldalán foglal helyet Feiszal serif mellett az első világháborút lezáró párizsi békekötés tárgyalóasztalánál. Tudós történész és haditechnikus feltaláló, zenebolond és térképész, politikus és kém, vasútrobbantó és filozófus – Churchill és Shaw személyes jó barátja. De mindenekelőtt alkalom szülte hadvezér, aki hihetetlen leleményességgel vezeti sikerre arab gerillacsapatait a túlerőben lévő német és török hadsereggel szemben. Jó író, aki érzékletesen veti papíra arábiai nagykalandjának történetét. Híven ábrázolja a különös keleti világot, pontos portrékat rajzol az események hőseiről: Feiszal serifről, a karizmatikus sivatagi vezérről, a beduinfőnök Audáról, a hű barátról és vakmerő kalandorról, Tallalról, aki önmagát feláldozva áll bosszút lemészárolt rokonaiért, az angol Strossrólés Newcombe-ról, akik tollal harcolnak hazájukért, de ha kell, dinamitrudakat visznek kúszva a hedzsázi vasút sínpárjához és Allenby marsallról, aki a brit vezérkar tisztjei közül egyedül fogadta el a gerillavezér különleges háborús taktikáját.