A Játékház első évfolyamos tankönyvcsalád öt kötetből áll: Képes olvasókönyv: keményfedelű, színes tankönyv, a hozzá tartozó feladatokat piktogramok jelölik a lapok alján; Feladatlapok II. a Képes olvasókönyvhöz: egyszínű, munkáltató feladatok; Feladatlapok I. a Képes olvasókönyvhöz: ez az ún. borítékos kötet, olyan feladatok, melyeket az intézmények szétvágva tárolhatnak, így a tanulók mindig az adott oldalhoz tartozó feladatot kaphatják kézhez és manipulálhatnak vele; Betűtanítás – írásfüzet I.: a betűelemek és a kis írott betűk megtanulására, kapcsolásuk gyakorlására, rövid szavak írásának tanítására szolgáló előírt munkatankönyv; Betűtanítás – írásfüzet II.: az írott nagybetűk tanítására, kapcsolásuk gyakorlására, szavak és mondatok írásának tanítására szolgáló előírt munkatankönyv. A tankönyvcsalád a szerző, Meixner Ildikó módszerének alapelveire épül. Ezek: Fokozatosság – az aprólékos, jól átgondolt, egymásra épülő módszertani lépések segítik a tanítási cél elérését, azaz az olvasás és írás megtanítását, a szókincs gazdagodását, a nyelvi fejlődést, valamint az anyanyelvről szerzett ismeretek bővülését. Az egyes betűk, szótípusok gyakorlására szolgáló gazdag feladattár lehetőséget nyújt a tanulók közötti differenciálásra. Hármas asszociáció elve – a módszer nem a hagyományos kettős asszociációt alakítja ki a hang és az azt jelölő betű között, hanem a hang beszédmotoros emlékképét is megfigyelteti, tudatosítja, ami a hallott hang felismerésének és reprodukálásának lényeges összetevője. A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése – a vizuálisan vagy fonológiailag egymáshoz hasonló betűket egymástól távol tanítja, később pedig hangsúlyt fektet ezek megkülönböztetésére, mivel a hasonló elemek egymáshoz közel tanítva nehezebben tanulhatók meg, könnyebben téveszthetők össze és könnyebben felejthetők el. Ennek figyelembevételével a leggyakoribb olvasási és írási hibák megelőzhetőek. A gondolkodás rigiditásának kiküszöbölése – változatos tevékenységekkel, sokoldalú módon tanít és gyakoroltat. Az olvasással és írással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása, e tevékenységekkel kapcsolatos szorongások, gátoltság megelőzése. A módszernek két része van: az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztés, és az olvasástanítás. Fejlesztő gyakorlatok beszédfejlesztés: beszédszervek mozgásának tudatosítása, fonémahallás, fonémamegkülönböztetés fejlesztése, szókincsbővítés, mondatalkotás gyakorlása, összetett mondatok gyakorlása, történet elmondása, szövegalkotás; téri tájékozódás fejlesztése: irányok gyakorlása térben, majd síkban, névutók gyakorlása; ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése: szótagolás, hangok hosszúságának helyes kiejtése, olvasása, jelölése. Olvasástanítás betűtanítás: hármas asszociáció kialakítása, homogén gátlás kialakulásának megelőzése a betűtanítási sorrenddel, illetve egyes betűk átmeneti elhagyásával, majd a téveszthető betűk tudatos differenciálásával; összeolvasás tanítása az aprólékosan felépített fokozatosság elve alapján; szavak olvasása a szótagolás fokozatos elhagyásával szótípusonként, a szótípusok sorrendjét a nehézségük mellett az is meghatározza, hogy az adott szótípus milyen gyakran fordul elő a magyar nyelvben; mondatok olvasása a fokozatosságot szem előtt tartva; egyre hosszabb szövegek olvasása először motiváló tevékenységbe ágyazva (mondatcsíkok összerakása, mondatok összekötése, színezés, rajzolás), majd önmagában. Írástanítás. A helyes ceruzafogás kialakítása feltétele az írástanulás megkezdésének. A betűelemek vázolását megelőzik a lendületgyakorlatok írólapokon vagy egyéb nagyobb felületen. Az első betűelemek, majd betűk vázolása nagy alakban történik, amely még nem igényel író, inkább rajzoló mozdulatokat, és segítik a folyamatos vonalvezetés kialakulását, lehetőséget adnak a többszöri átírásra is. Az íráskészséghez szükséges tájékozódást előkészítik a színes lapocskák és a segédvonalas vonalrendszer. A betűtanuláshoz hasonlóan, amint magánhangzót és mássalhangzót is tudnak már írni a tanulók, a betűkapcsolást is alkalmazzák. A betűkapcsolások biztonságos kialakulását segíti, hogy az egyszerű kapcsolási formákat tanulják először, s csak ezek automatikussá válása után kezdik a nehezebb, úgynevezett „cés” kötést. Az előkészítő szakaszban már a betűelemeket is kötik a gyerekek.