A dél-balatoni spontán erjesztésű, gyümölcsre hangolt, de tartalmas vörösborok archetípusa ez a tétel. Ehhez a jó ivású, szép vöröshöz egyaránt kellett a Vitéz-dűlő meszes talaja, a durván másfél kilós hozamra belőtt ültetvény, a megfelelő pillanatban végzett szüret és egy vagány borász, akit úgy hívnak: Légli Géza.