Termék információ
William Morris eper virág és madaras - Strawberry Thief mintájú festményével díszített fém szemüvegtartó tok. A szemüvegtok megvédi a szemüveget a sérüléstől.
Mérete: 16x2,8x6,6 cm.
Anyaga: fém.
William Morris angol festőművész, iparművész és író, költő volt. Építésznek tanult. Londonba kerülése után találkozott a preraffaelita Rossettivel, akinek hatása alá kerülvén a festészettel kezdett el foglalkozni. Segédkezett az új Oxford Union épületfreskóinak elkészítésében. Az Artúr király legendájának egy jelenetét ő festette meg rajta.
Mikor feleségével közös otthont terveztek barátját Philip Webbet kérte meg, hogy tervezze meg. Red House - Vörös Háznak nevezték el a vöröstégla homlokzata miatt. Kent vidéki házainak stílusában épült, kívülről gótikus látványt nyújtott. Dolgozószobáját az Artúr mondakör jeleneteivel díszítette, melyhez Morris maga festett növényzetet, madarakat a régi tapéták stílusában.
Idő eltelvével hímzett falikárpitokkal, ólomüveg ablakokkal, csempékkel, fém- és üvegmunkákkal teltek meg a helységek.
Morris szakmailag továbbképezte magát és megalapította a magasabb körök számára dolgozó dekoratív művészeti cégét, mely Morris & Co. nevet kapta. Ebben a vállalkozásban megmutatta miképp hidalható át a képzőművészet és az alkalmazott művészetek közötti szakadék. Hitte, hogy a tárgyak alakját meghatározza anyaguk és funkciójuk.
Neve szorosan kapcsolódik az angol Arts and Crafts mozgalomhoz.
Az 1862-es világkiállításon festett bútorokat és színes üvegmunkákat mutattak be. Morris erőteljesebb mintázatú tapétákat is tervezett, arra törekedve, hogy tapétái a természetet pótolják a lakásban.
Morris tervezéskor a természetet használta inspirációul, nagy lelkesedéssel nyúlt a középkori kéziratokban talált mintákhoz is.
Egy nap Morris a madarakat nézte mint találják meg az ágak közt az eperszemeket. 3 fő motívumot használt. A minták mestere lett. A belső dekoráció készítését és a díszítőművészetek fejlődési folyamatukban változtatta meg.
A textil történetének tudósa lett, verseket és novellákat írt, lefordított északi családregényeket, tervezésből végezte felsőbb tanulmányait, a középkori templomok karakterének megőrzéséért kampányolt, és szignifikásan együttműködött a szociális mozgalmakkal.
Halálakor orvosa így búcsúzott: 10 ember számára elég eredményt ért el életében.
Mérete: 16x2,8x6,6 cm.
Anyaga: fém.
William Morris angol festőművész, iparművész és író, költő volt. Építésznek tanult. Londonba kerülése után találkozott a preraffaelita Rossettivel, akinek hatása alá kerülvén a festészettel kezdett el foglalkozni. Segédkezett az új Oxford Union épületfreskóinak elkészítésében. Az Artúr király legendájának egy jelenetét ő festette meg rajta.
Mikor feleségével közös otthont terveztek barátját Philip Webbet kérte meg, hogy tervezze meg. Red House - Vörös Háznak nevezték el a vöröstégla homlokzata miatt. Kent vidéki házainak stílusában épült, kívülről gótikus látványt nyújtott. Dolgozószobáját az Artúr mondakör jeleneteivel díszítette, melyhez Morris maga festett növényzetet, madarakat a régi tapéták stílusában.
Idő eltelvével hímzett falikárpitokkal, ólomüveg ablakokkal, csempékkel, fém- és üvegmunkákkal teltek meg a helységek.
Morris szakmailag továbbképezte magát és megalapította a magasabb körök számára dolgozó dekoratív művészeti cégét, mely Morris & Co. nevet kapta. Ebben a vállalkozásban megmutatta miképp hidalható át a képzőművészet és az alkalmazott művészetek közötti szakadék. Hitte, hogy a tárgyak alakját meghatározza anyaguk és funkciójuk.
Neve szorosan kapcsolódik az angol Arts and Crafts mozgalomhoz.
Az 1862-es világkiállításon festett bútorokat és színes üvegmunkákat mutattak be. Morris erőteljesebb mintázatú tapétákat is tervezett, arra törekedve, hogy tapétái a természetet pótolják a lakásban.
Morris tervezéskor a természetet használta inspirációul, nagy lelkesedéssel nyúlt a középkori kéziratokban talált mintákhoz is.
Egy nap Morris a madarakat nézte mint találják meg az ágak közt az eperszemeket. 3 fő motívumot használt. A minták mestere lett. A belső dekoráció készítését és a díszítőművészetek fejlődési folyamatukban változtatta meg.
A textil történetének tudósa lett, verseket és novellákat írt, lefordított északi családregényeket, tervezésből végezte felsőbb tanulmányait, a középkori templomok karakterének megőrzéséért kampányolt, és szignifikásan együttműködött a szociális mozgalmakkal.
Halálakor orvosa így búcsúzott: 10 ember számára elég eredményt ért el életében.