Az 1950 februárjában Budapesten született költőnő szülővárosában
érettségizett, s ezt követően Pécsett járt a Tanárképző Főiskola magyar - ének-zene szakára. A Kairosz-nál jelent meg három könyve: Isten kegyelméből (Interjúkötet Tilai Aurél karnaggyal, 2007), Derűs borúlátó (Interjúkötet Tüskés Tibor íróval, 2008) és a Karácsony Pannóniában (Versek, 2011).
Kocsis Klára Tíz kérdés című kötete igazi orvosság volt egy nagy
megrázkódtatás után. Az ő legfájdalmasabb soraira is ráillik a tizenkilenc éves
korom óta breviáriumként forgatott Fogoly lélek, az ugyancsak sokat
szenvedett Marina Cvetajeva költőnő önjellemző szókapcsolata:
gyógyíthatatlan sebezhetetlenség. Ez a kifejezés azt tükrözi, hogy az igazán
jelentékeny versíró nőknek ritkán jut annyi figyelem és nyilvánosság,
amennyit megérdemelnek. Erre maga Kocsis Klára is utal a mellőzöttség
okairól és a kárhozott kontinens című verseiben.
Mielőtt azonban valami sötét egyéniségnek képzelnénk őt, olvassuk el
az Ómagyar Mária Siralom gyönyörű 21. századi parafrázisát, a liliomos című
költeményt, amely egyszerre sirató és katartikus vers. Ugyanilyen kevés
szóval is sokat mondó a cinege, ez a páratlan szépségű anya-rekviem.

A mostani Kocsis Klára-kötet egyik kiemelkedő darabja az élete nagy
szerelmének, az ugyancsak fájdalmas sorsú Ladányi Mihálynak szóló néger
dal.

Petrőczi Éva költő, irodalomtörténész