William Shakespeare egyik legismertebb drámája nemcsak kötelező olvasmány, de a színházak repertoárjának állandó darabja, feldolgozások kiindulópontja, az egyik első olyan történet, amely a szerelem mai romantikus felfogását hirdeti.

"Ez a tragikus színmű tulajdonképpen vígjátékként indul: a katonák tréfálkozva csetepatéznak, Rómeó szerelmi ábrándjai nevetségesek, a dajka idétlenül vicceskedik. Később Lőrinc barát titkos esküvővel reméli a két ellenséges családot összebékíteni. Csupa vígjátéki elem. Aztán a vígjáték közepén hirtelen nagy baj történik: valakit megölnek. Aztán rögtön még valakit.

Tybalt leszúrja Mercutiót, Rómeó leszúrja Tybaltot. Innen kezdve nincs megállás. Olyan ez, mint egy vidám autóbuszos osztálykirándulás, ahol az utasok egyszer csak észreveszik, hogy a vezető szívrohamot kapott, a kormányra borult, és a busz rohan a szakadék felé", írja a könyv utószavában a fordító, Nádasdy Ádám.