A mese szórakoztat, tanít, megmondja, mi a jó és a rossz, elindít a világba, véd, kapaszkodókat ad, mikor mire ügyeljünk, mikor nyíljunk meg bizalmasan, és mikor legyünk óvatosak. Megmutatja a történeten túl, hogy maradjunk életben. Minden nap lesz megoldani való helyzet, de ne törjünk meg, oldjuk meg a kihívásokat, tanuljunk a hibáinkból.

Azon felül a mesehallgató gyermek közel kerül a mesemondó szülőhöz, bizalmasabb, koncentráltabb, éberebb, megteremti gazdag fantáziavilágát, ő maga is mesélni kezd. Szókincse bővül, választékosabbá válik, ki tudja fejezni magát, hogy a mese szavaival éljek, jó csapáson indul el az életbe.

A kisebbek a képeken látottakat mesélhetik tovább, a nagyobbakkal a levont konklúziót is megtárgyalhatjuk, hisz ahogy kikerülnek az otthon falai közül, és önállóbbak lesznek, az első, amit megtanítunk, hogy akárki ismeretlennel nem állunk szóba.