Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni

• e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban. Már nem a munkaalapú normatív gondolkodás és viselkedéskultúra a jellemző, sokkal inkább a létfenntartás kényszere diktálta társadalmi magatartás és viselkedési normák váltak meghatározóvá, ami viszont fenntartja, sőt állandósítja a társadalmi dezintegrációt. Nem keresünk felelősöket, nem címkézünk és nem szándékunk senkit sem megbélyegezni. Nemzetközi kitekintéssel a rendszerváltás helyi társadalomra gyakorolt hatásait térképzezzük fel, egy letűnt világ emlékképeit, egy eltűnő munkásréteg történetének utolsó időszakát, egy iparváros feledésbe merült évtizedeit, mindenkor szem előtt tartva a modern történetírás szabályait és követelményeit.
• "Alabán Péter könyve a rendszerváltás utáni munkástörténet-írás maradandó teljesítménye. Megélt történelemnek is nevezhetjük a könyvet, hiszen a szerző kutatói, szaktörténészi teljesítménye mellett nagyon sokat tett és tesz azért, hogy Ózd kultúrája és munkásoktatása tovább őrizze a hagyományokat." Bartha Eszter, habilitált egyetemi docens, ELTE.
• "Alabán Péter szenvedélyesen kíváncsi ember, aki szeretné megérteni a világot, amiben él. Megérteni és nem felületesen megítélni
• a tisztes munka iránti elkötelezettsége mellett, ez az az alapállás, ami könyve megírása közben is vezérelte. Ennek köszönhetően olyan tudományos munkát írt Ózd és környéke rendszerváltást követő évtizedekbeli társadalmi átalakulásának történetéről, ami minden bizonnyal a jelenkori magyar társadalomtörténet egyik alapvető művévé válik." Valuch Tibor, egyetemi tanár, EKE