Azért mondott igent az Istennek, mert nemet mondott neki egy lány. Azért állt az egyház szolgálatába, mert nem akarta, hogy a világi hatalomnak köze legyen az életéhez. De a politika elől a gyóntatószékben sem lehet elbújni, és a kísértés a templom falai között is megtalál. A pap, aki a történetet elmeséli, a saját kárán tanulja meg, hogy a lelki békességet olykor könnyebb elveszíteni a templomban, mint megtalálni. Ráébred, hogy az isteni parancsolatokon túl semmi sincs kőbe vésve, és néhány gyónás nyomán

• amelyekbe mi is belehallgathatunk
• úgyszólván minden megkérdőjeleződik benne, amiben addig szilárdan hitt. A gyónás remek alkalom mindannak a végiggondolására, amire máskor nem jut idő: hit és hatalom viszonyáról, a könyörületességről, az áldozathozatalról, a felebaráti szeretetről, a világra váró csapásokról, a népvándorlásokról és a klímakatasztrófákról sehol máshol nem lehet olyan elmélyült beszélgetéseket folytatni, mint a gyóntatószékben, ahol mindenkit végighallgatnak, és minden szót megmérnek a bibliai tanítás mérlegén. Ám a gyónás kockázatos. Hargitai Miklós. A piaristák. A Pető Intézet. A Magyar Nemzet újságíró-stúdiója. 23 év a Népszabadságnál. Egy negyedszázad a politika holdudvarában, hívőként. Egy család, megszámlálhatatlan svédországi utazás, és egy döntés, hogy mégis inkább itt, mint ott. Ez lett belőle. Ez a könyv egy papról szól. Egy elképzelt papról, meg egy elképzelt országról.