Kései érésű, viszonylag ellenálló, ízletes gyümölcsű öntermékeny szilvafajta

Jellemző: öntermékeny, késői érés, friss fogyasztás 

Tudományos név: Prunus domestica ’Valjevka’ 

Magyar név: Valjevka szilva
Származás: az Azenka és a Stanley keresztezésével történt az előállítása
Amiért szeretjük: öntermékeny, viszonylag ellenálló, ízletes
Virág: öntermékeny
Termés: augusztus vége szeptember eleje;  korán termőre fordul bő terméshozamú
Leírás: fája közepes növekedésű, sűrű, piramis koronájú. Gyümölcse közepesen nagyméretű (25-35 g), ovális, héja erősen hamvas, húsa zöldes színű, a hús elválik a magtól (magvaváló). Íze kellemesen savas, édes.
Felhasználás: friss fogyasztás
Fényigény: napfényen lesz a legfinomabba gyümölcs
Ajánlott termőhely: a különböző szilvafajták hőmérsékleti igénye nem azonos. A ringlófélék magasabb, a többi kisebb-nagyobb gyümölcsű szilvafajta alacsonyabb hőmérsékleten is jól díszlik. Csapadékigényük nagyjából azonos (700-800 mm/év), jó vízgazdálkodású talajokon azonban jóval kevesebbel is beérik. A talaj iránt nem igényesek. A homok-, középkötött vályog-, de a nem túlságosan kötött agyagtalajokon is megélnek, de termésüket még az érés előtt jelentős részben lehullatják. Túl nyirkos talajon, fagyzugos területeken jelentős fagykárokat szenvedhetnek.
Ültetési távolság: 5-6 m
Ellenállóképessége átlagos
Gondozás:  
1/ a konténerrel (földlabdával) ültetett gyümölcsfa oltványok ültetésére az év során bármikor sort keríthetünk, 
2/ csupán a lombkorona kialakítása okán szükséges metszenünk
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés:  

Kép forrása: mkszn.hu