Az Európai mandulafenyő magja különleges, gasztronómiai csemege, fája a kertnek mediterrán hangulatot kölcsönöz

Jellemző: fenyőféle, ehető mag, mediterrán hangulat

Tudományos név: Pinus pinea

Hasonló/magyar név: Mandulafenyő, Európai mandulafenyő
Származás: Mediterráneum (Európa)
Amiért szeretjük: a ’90-es években, amikor zenekarral Rómában jártam a széles utcákon fenyőfák álltak. A lehulló tobozokból különleges kemény magok peregtek ki. Feltörve édes magot találtunk benne.
Virágzás idő: tavasz, jelentéktelen
Leírás: fája 15-20 m magas, törzse naracsbarna, repedezett kéreggel borított. Tűlevelei párosával állnak, 10-15 cm hosszúak, kissé csavarodottak. Koronája idős korára sűrű ágrendszerű, ellaposodó, ernyőszerűvé válik.
Felhasználás: fája impozáns kerti díszítő elem, magja értékes gasztronómiai étek
Fényigény: föltétlen napos fekvést kíván
Ajánlott termőhely: szinte bármilyen talajon megél, de az üde talajokat előnyben részesíti
Ültetési távolság: 10-15 m
Helye az erdőkertben: 3. zóna
Gondozás: fiatal korban érdemes a téli fagyoktól óvni.
Ellenállóképesség: nem beteges, de a fiatal növények fagyvédelméről gondoskodni kell!
Megjegyzés: Magyarország déli területein előnyösebben nevelhető, mint az északi tájakon. Eddigi tapasztalat szerint a 3. éves példányok már - 10 - -15 C fokig télálló.
Szállítási méret: 40 cm