Színe sötétbordóba átmenő vérpiros, a halványabb , csíkozottabb változatok nem tipikusak. Viaszos, dörzsölve fénylő. Húsa puha, később lisztesedő. Íze jellegzetes zamatú, édeskés, savszegény, fűszeresen illatos.

Származás: USA, Stark Faiskola, 1924
Érés / fogyasztási idő: téli, szeptember vége, október eleje/ novembertől tavaszig
Termékenyülés: jó, jó virágport ad, pollenadó fatjája a Nyári fontos
Termőképesség: középkorán, rendszeresen és bőven terem
Felhasználás: nyers fogyasztás
Ajánlott termőtáj: igénytelen, alkalmazkodó
Ellenállóképessége: lisztharmat ellenálló, varasodásra érzékeny, levéltetű károsítja