Jó lenne, ha mindenki jelmondata lehetne az, amit öcsém fogalmazott meg akkor, amikor kénytelen volt szembenézni a tetterős elme és az engedelmeskedni nem akaró test közt feszülő ellentéttel: 'Lehetetlen dolog nincsen, csak tehetetlen ember." Mi az, ami kiolvasható hát ezekből a girbe-gurba (...) sorokból? Az akarat, a lelkierő. Az a meg-megújuló optimizmus, ami a kiszolgáltatottság, a másokra utaltság teljességében erőt ad a folytatáshoz, a többet, jobbat, szebbet akaráshoz..."