Weöres ​Sándor életművében kiemelt szerepet kap a Három veréb hat szemmel című, első kiadásban 1977-ben (Szépirodalmi), majd bővített változatban 1982-ben (Magvető) megjelent antológia, amely a költő szavaival rokontalan könyv a világon. A középkortól a XX. század kezdetéig tesz közzé „lappangó, rejtett, ismeretlen költői szépségeket, különös izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban új kiadás nélkül vagy éppen kéziratban, kiadatlanul”.
Több mint negyedszázad után a Helikon Kiadó az életmű-sorozatban teszi újra közzé az eredetileg a nagyközönségnek szánt „temető-feltáró” antológiát, ami nemcsak rendkívül szórakoztató és tanulságos gyűjtemény, hanem sajátos vonással gazdagítja Weöres Sándorról alkotott képünket. A két kötetet az 1982-es változat szerkesztője, Steinert Ágota gondozta. Helyet kap a műben Kovács Sándor Iván forrásjegyzéke és bevezető tanulmánya, valamint Bata Imre esszéje.