W.Balassa Zsuzsa igényes munkája olyan tisztelgés a székesfehérvári püspök, katolikus egyházi író előtt, amely a költői eszközökkel élő esszéíró Prohászka Ottokárt mutatja be az olvasónak.

Prohászka Ottokár a modern kori magyar irodalom nagy alakja, a misztikus lírai próza kimagasló képviselője - így írnak róla jeles kortársai és jelenkori kutatói. E tanulmányokból s a gazdag Prohászka-irodalomból nyújt csokrot kötetünk. Prohászka Ottokár éppen százötven éve született Nyitrán, polgári családból. Iskoláit az akkori Felvidéken, majd Kalocsán a jezsuitáknál, végül az esztergomi kisszemináriumban végezte. Simor érsek Rómába küldte a tehetséges ifjú kispapot, ahol hét év után - megszerezvén a filozófiai és teológiai doktorátust - pappá szentelték. Hazatérve Esztergomba tanár, majd spirituális a szemináriumban, ahol 22 éven át új szellemű papi generációkat nevelt fel. Gazdag irodalmi munkássága mellett a századfordulótól haláláig híres szónoklataival bejárta az egész országot, s mint síremlékén a felirat megörökíti: „Az ország apostola és tanítója" lett. 1906-tól Székesfehérvár püspöke. A halál angyala hivatása teljesítése közben ragadta el a budapesti Egyetemi templom szószékéről 1927-ben. Gyászolta egész Magyarország. Prohászka híveinek lelkiatyja maradt halála után is írásain keresztül, segítség nehéz időkben szüleink nemzedékének háborúban, száműzetésben. E kötethez a gyűjtő- és válogató munkát a szerkesztő, W. Balassa Zsuzsa (1933-) készítette - az apostol-költő, a boldog emlékű püspök iránti tiszteletből és hálából. A könyv szeretné ráirányítani az olvasó figyelmét Prohászka műveinek költői szépségére, mely oly hosszú évtizedeken keresztül ki volt tiltva a magyar irodalomból.