A történettudomány és a szépirodalom határán egyensúlyozó műben eltérő nézőpontokból, de mégis szerves egységben mutatják be a szerzők az 1991 és 2011 közötti magyar részvételt az iraki válságkezelésben. A könyv az irak-iráni háború végétől az amerikai fegyveres erők kivonulásáig mutatja be a térség politikai, hatalmi és gazdasági konfliktusait, melyek igazi áldozata az iraki nép volt. Az összetett folyamatok rengetegében a kötet iránymutatást nyújthat, hogy

• miként a szerző, Torma Béla írja
• "a fehér és fekete között felfedezzük a szürkét, netán a feketét se lássuk olyan sötétnek, vagy a hivatalos fehéret sem patyolattisztának".