A könyv vonzóan érdekes leírását adja annak a kétévszázados diplomációai küzdelemnek, amelyet Magyarország - a franciákkal, olaszokkal, oroszokkal, németekkel és lengyelekkel karöltve - folytatott egy Ázsiáig és Afrikáig terjedő oszmánellenes szövetség létrehozása érdekében.
A keleti magyar külpolitikai tájékozódásra már a XIII. században is vannak példák, de az oszmán-ellenes európai-ázsiai közös hadviselésre irányuló diplomácia Zsigmond király követeinek, Szerechen Miklósnak, Török Józsának és Szécsényi Franknak a nevéhez fűződnek. A kisázsiai Karamánia szultánja már Hunyadi János szövetségese volt. Mátyás király Perzsia uralkodójával és Egyiptom szultánjával szőtte a törökellenes liga szálait. Bélay Barnabás magyar követ szemtanúja volt I. Szelim szultán perzsiai, szíriai és egyiptomi hadjáratainak. Az 1520-as években Iszmail sah II. Lajost arra szólítja fel, hogy vele szövetségben semmisítse meg a török hatalmát. Ferdinánd király követeinek, Verancsics Antalnak és Zay Ferencnek kisázsiai útja a legnagyobb művelődéstörténeti felfedezések egyikét eredményezi. A mű Báthory Zsigmond és I. Simon grúz király szövetségének ismertetése után Kakas István perzsiai missziójával zárul.