Amíg a tudatosság a test fogságában marad, az ember nem érhet el magasabb szinteket. Mert ameddig valaki csak a fizikai testével azonosul, bizony sok problémával kell szembenéznie. Gyakran akkor kezdünk több figyelmet fordítani a testre, mikor megbetegszik. Ha testünk fájdalmat érez, képtelenek vagyunk úgy kommunikálni másokkal, ahogy szeretnénk, már csak a fájdalomra fókuszálunk.

Ahelyett, hogy tudatosak lennénk arról, valami fájdalmunk van. Szeretteink csupán azzal vigasztalhatnak, ha elterelik róla a figyelmünket. A külső anyagi természet és a belső szellemi tudatosság központ nagylelkűségének köszönhetően tartós egészségben és harmóniában élhetnénk. Ám mesterséges testi és mentális akadályok építésével elvesztettük a közvetlen kapcsolatot ezekkel az erőkkel.

Ha a jóga ősi módszereivel újra teljes figyelmet fordítunk létezésünkre, tudatos irányítói leszünk tetteinknek és érzelmeinknek. Észre fogjuk venni, hogy az egészség mentális aspektusa fontosabb, mint a fizikai. Végül megtapasztaljuk a bennünk lévő tudatosság középpontját, s ezt a különleges szintet hívjuk spirituális egészségnek.

Ez egyszerre jelenti a létezés és a harmónia művészetének megvalósítását.