Egy tízéves kis parasztgyerek indul el 1942-ben falujából a városi gimnáziumba, tanulni és élettel-társadalommal ismerkedik, hogy később a népi kollégium emberformáló közösségében verjenek gyökeret benne a felelős világlátás kockázatok vállalására kötelező magatartástörvényei. Kemény években

• a történelemben élve
• keresi és leli meg a feleletet arra a kérdésre, kinek a sorsa fontosabb, az egyéné-e vagy a nagy közösségé, ahonnan az egyén ered. Ez a története Szilvási Kinek a sorsa? című regényének, amely először több mint másfél évtizede jelent meg. A Vízválasztó-ban tizenkét évvel később folytatódik az előző történet Bojtár Istvánjának élete, akit a határszéli kisvárosban megalázott és félreállított emberek várnak vissza Kubából, abban bízva, hogy ez a korrumpálhatatlan
• de már agyonfáradt, szívbeteg
• férfi szembe fog szállni azokkal, akik a szocializmust önnön hitbizományuknak tekintik. Mindkét regényében tartja magát Szilvási a maga vállalta szabályhoz: fordulatos eseményszövéssel, összecsapások izgalmas rajzaival és igaz emberi érzelmek ábrázolásával ad képet napjaink valóságáról.