Szent Ágoston történetteológiájának befejező részében (XVII-XXII. Könyv) először korábbi gondolatmentét folytatva Isten Városának Dávid és Salamon király korától bejárt történelmi útját tekinti át, és azokat a próféciákat, amelyek beteljesedéseképpen Jézus eljövetelében és az egyház kiformálódásában Isten népének földi zarándokútja fordulóponthoz érkezik. Ezzel a fordulóponttal veszi kezdetét Ágoston szerint az az üdvtörténet jövő, Isten és a sátán városának, népének végső összecsapása, amikor a jó és a rossz világosan elválik egymástól az ember történeti zarándokútja és vele maga a történelem pedig a végéhez, Isten által megszabott céljához és értelméhez érkezik.
Az utolsó könyvekben a számtalan korabeli véleménnyel vitázó Szent Ágoston e vég titkát igyekszik megfejteni, arra keresve választ, milyen is lesz az utolsó ítélet, miként alakul a földi város elvettetése és kárhozata, Isten Városának végső üdvössége és Isten szentjeinek mennyei dicsősége.