A szerző az ellentmondásos szerepet betöltő Habsburg-dinasztia múltba süllyedését állítja elénk, közelről elemezve IV. Károlynak, az utolsó magyar királynak sorsát. Ezeréves királyságunk az ő lemondásával ért véget, még akkor is, ha 1946. február 1-jéig hazánk elnevezése Magyar Királyság volt. A kötet a jó szándékú, mélyen hívő

• boldoggá avatott
• hétgyermekes lemondott király utolsó éveivel, halálával végződik. Családjának és ő magának tragikus sorsa a történelem folyamában nem játszik főszerepet, de ezáltal megérthetjük, hogy miért fontos a magyarok számára a restaurációs kísérletekkel való foglalkozás.