Ez a kötet öt előadást tartalmaz, amelyekben Rudolf Steiner kifejti, hogy a Bhagavad Gitában, a Kelet irodalmának ebben a hatalmas erejű művében olyasmivel állunk szemben, ami érett, bölcs és művészi kifejeződésben jelenik meg egy hosszú fejlődés eredményeként, míg Pál apostol leveleiben valami egészen új dolognak a csírájával találkozunk, ami az idők folyamán egyre inkább növekedni fog. Lényegében a Krisztus előtti és a Krisztus utáni kor alapvető különbözősége tükröződik ebben az összehasonlításban.

GA 142
Az emberlét Krisztus megjelenése előtt és után
5 előadás, 1912. dec. 28. - 1913. jan. 1., Köln
A kereszténység és a keleti bölcsességtanok. A Krisna-idők és a Krisztustól kezdődő kor alapvető különbsége. A fizikai létbe kerülve elsötétült, az embertől visszahúzódott a külső kozmikus-szellemi fény. Az emberi lélek fénytelensége Krisztus előtt, és saját személyes belső fényének kialakulása Krisztus után. A szellem bensővé válása, hogy a szellem az emberben támadjon fel. A Golgotai Misztérium után a szellemihez nem személytelenül, hanem individuálisan kell viszonyulnia az embernek. A mi időnkben nem csak az egyéni hibáinkkal kell megküzdenünk, hanem a kozmosz negatív princípiumaival is, amelyek a kozmoszfejlődés ellenzői. Ezekkel nem csak az anyagi síkon, hanem már a szellemi síkon is fel kell vennünk a harcot. Egy minőségi többletnek, az igazi szelleminek a szükséglete vezet el Krisztushoz, nem egy valláshoz való tartozás puszta ténye.