A magyar néptáncok zenéjéről eddig még nem jelent meg részletes összefoglalás. Ennek az az oka, hogy a folklórkutatók figyelme fokozatosan terjedt ki a népköltészetről a népzenére, majd a néptáncra, ezeken a szakterületeken belül pedig több évtizednyi, esetenként évszázadnyi eltolódás van a gyűjtések, leírások közlése és a tudományos földolgozás között. Így népzenekutatásunk, bár Kodály és Bartók révén már századunk első felében eljutott a tudományos elemzés és rendszerezés, sőt az interetnikus összehasonlítás szintjére, nem kezdhette meg a népzene táncszempontú vizsgálatát, míg a hatvanas években föl nem zárkózott mellé a néptánckutatás. Azóta több kiadvány jelent meg a népi tánczenéről, így egyre világosabban látunk ezen a területen is.
Ebben a tanulmányban az erdélyi és a moldvai magyar néptáncok zenéjére vonatkozó ismeretek összegzését kísérlem meg, kiegészítve saját kutatásaim eredményeivel. Erdélyen itt a történelmi Erdélyt értem, hozzávéve a Szilágyságot is. A történelmi Erdéllyel szomszédos bánsági, bihari, kelet-szatmári magyarság népi tánczenéje sokkal kisebb mértékben van föltárva, de mivel ezek a tájak néprajzi tekintetben az Alföld megfelelő részeinek nyúlványai, így valószínűsíthető, hogy hagyományaik is hasonlóak.