Mikor a nyolczvanas évek derekán az ország közvéleménye elkezdett foglalkozni a gondolattal, mikép kelljen a magyar honfoglalás közeledő ezeréves fordulóját megülni? a Magyar Tudományos Akadémia is, mely a nemzeti élet semmiféle lüktetésétől sem zárkózik el, érezte, hogy neki is részt kell venni a nemzeti ünnepben. A bizottságba, melyet a mód megállapítására kiküldött, az Akadémia I. osztálya Hunfalvy Pált és Beöthy Zsoltot, a II. osztály Pulszky Ferenczet és Pauler Gyulát, a III. osztály Than Károlyt és Szabó Józsefet választotta. E bizottság véleményét, "Az Akadémia, egyébként is résztvevén az 1895-ben rendezendő országos ünnepben, a maga részéről azzal ünnepelje meg az ország ezeréves fennállását, hogy a honfoglalás történetére vonatkozó hazai és külföldi kútfőket, a kornak teljesen megfelelő kritikai kiadásban bocsássa közre", az Akadémia összes ülése 1891 deczember 7-ikén tárgyalta, elfogadta és végrehajtásával a II. osztály útjána Történelmi bizottságot bízta meg, melynek tanácskozásait akkor Szilágyi Sándor helyettes-elnök vezetett. A bizottság 1892 márczius 26-iki ülésében tüzetes terve készített. E terv szerint, - hogy szavait idézzem és lényegét kiemeljem: "A millennium alkalmával kiadandó mű hivatva lesz mindazon emlékeket, írott forrásokat és leleteket a tudomány mai színvonalán álló kiadásokban felölelni, magyarázni és minden oldalról megvilágítani, melyek a honfoglalás történetének ,a benne szereplő népek belviszonyainak és műveltségi állapotának megismerésére tudományos alapúl szolgálhatnak, és melyekhez az, ki Magyarország népeinek, beleértve a hódítókat és meghódoltakat, azon korbeli történetéről, belviszonyairól és műveltségi állapotáról képet akar nyerni, első sorban fordulni kénytelen."

(előszó)