„Ez a könyv a könyörtelenül iramló idővel dacoló értékeket veszi számba irodalmunkból, a szokottnál inkább tekintve ki a társadalmi történetére, írók és olvasók viszonyára. Mert olvasók nélkül írók sincsenek.” E sorokkal vezeti be Nemeskürty István egyszemélyes irodalomtörténetét, melynek címéül Ady egy verssorát választotta. Legutóbb, 1934-ben jelent meg egyszemélyes magyar irodalomtörténet.

Szerb Antalé. Fél évszázad óta hasonlóval senki sem jelentkezett, pedig szükség van egyéni megközelítésű, merész látású, újat felfedező, személyes hangú irodalomtörténetekre. Ez a munka ilyen, s ezért lebilincselő olvasmány, mely sokakat fog a magyar irodalom szeretetére indítani, eddig nem ismert írók és művek megismerésére