Most akkor melyik ujjunkat harapjuk meg? Ha írunk erről, akkor talán arról is kellene, a harmadikról már nem is szólva. Tehát...
Tehát fel volt adva a lecke, amikor megszületett a Nemzeti Sport évkönyvének az ötlete. A sport világa nap mint nap termeli a szenzációkat, a bámulatos teljesítményeket, amelyekről egy sportnapilap hivatásának megfelelően rendre be is számol, ám éppen az idő múlása, az, amely olykor fájóan taszítja a feledésbe a ma bajnokait. Mondják, nincs elavultabb egy tegnapi újságnál, pedig a sportban a teljesítménynek kijárna az örökkévalóság. Ám egy idő után minden összemosódik, egybefolyik, és csak találgatjuk, Feofanova világcsúcsa vajon mikor is született, melyik esztendőben parádézott a Manchester ellen Ronaldo - és folytathatnánk a sport csaknem a végtelenségig.
Jó lenne tehát összegezni, ez volt az évkönyv ötletének az alapja. Összegezni mindazt, amivel kiemelten foglalkoztunk, feleleveníteni, újra átgondolni azokat az eseményeket, sztorikat, amelyek meghatározták a nemzeti Sport életét 2003-ban. Karácsonyra jelent meg lapunk első száz évének a története, szinte magától kínálkozott, hogy nem száz esztendőnként, hanem minden évben foglaljuk össze, mivel és hogyan szolgáltuk ki olvasóink igényeit.