A megye reformkori történetének feltárásával még adós a történeti kutatás. Az országos kormányszervek, a megyei közgyűlés iratain alapuló részletkutatások hiányában csak  vázlatos képet lehet rajzolni a 48-as események előzményeiről, az eddig megjelent irodalom adatainak összegzésével. Karácsonyi János 1896-ban megjelent megyetörténetében elsősorban politikai és igazgatástörténeti aspektusból tekinti át a korszakot. A főispánok működése, a tisztújítások, követválasztások és a megyegyűlések legfontosabb eseményeinek regisztrálását végezte el. A Márkus György szerkesztésében, 1936-ban megjelent Békés vármegye című munka történeti fejezetében Harsányi Margit nem szentelt külön teret a reformkor átfogó bemutatásának. Scherer Ferenc, Békés vármegye társadalma 1695-1848. című, 1941-ben megjelent tanulmánya jó összefoglalás, azonban korlátozott terjedelme miatt csak vázlatos képet rajzolhatott a másfélszáz év társadalmi változásairól. A II. világháború utáni helytörténeti kutatás több fontos részletkérdést illetően tett alapvető megállapításokat, azonban az egész megye történetét illető alapvető kutatásokat és ennek alapján összegzést nem végzett. Implom József Olvasókönyve Karácsonyi János nyomdokain halad, az általa feltárt tényanyag eredeti forrásaiból válogatva szemelvényeket az e korszakról készített fejezetben. Számos, gazdaság- és társadalomtörténeti adatot közöl azonban a kötet többi fejezetében is. Szabó Ferenc, a Békés megye gazdasági földrajza című kötetnek a megye gazdaságtörténetéről készített összegzésében elsősorban az irodalom adatait veszi számba, támaszkodva azonban a Békés Megyei Levéltárban található adóösszeírások adataira is. Sok hasznos adattal szolgálnak az egyszer elkészülő szintézishez az eddig megjelent város és községmonográfiák e korszakot tárgyaló fejezetei is, amelyek azonban mindig a helyi eseményeket veszik számba, a megye és az ország történetét csak érintőlegesen vizsgálva. Oláh Györgynek az 1848-49-es eseményeket feldolgozó nagy munkája is az előzmények számbavételénél a megye országgyűlési követeinek tevékenységét, az 1846. évi tisztújítás eseményeit ismertette, utalt azonban az első kötet megfelelő fejezeteiben a parasztmozgalmak okaira, előzményeire is. Révész Lászlónak a Békés megyei jobbágyság XVIII-XIX. századi rétegződéséről 1956-ban írott tanulmányát és Hanzó Lajos. Az iparfejlődés néhány kérdése Békés megyében a XIX. században című munkáját kell még megemlítenünk az irodalom számbavételénél. Az 1848-49-es események előtti Békés megye helyzetét döntően befolyásolták a megye sajátos viszonyai. A török kiűzése, majd a Rákóczi szabadságharc után 1715-ben hivatalosan újjászervezett Békés megye a szomszédos Csongrád, Csanád, Arad megyékkel együtt csak a 18. század második évtizedtől kezdve indulhatott el a békés fejlődés útján.