A történelmi Magyarország vármegyéinek, ill. címereinek bemutatásakor könyvünk - tartalmi célkitűzése és terjedelmi korlátai miatt - csak a legszükségesebb ismereteket és adatokat tartalmazza. Tájékoztatónkban röviden kitérünk azokra a történelmi eseményekre és dátumokra, amelyekre fejezeteinkben hivatkozunk. Ismertetjük továbbá a szövegben található heraldikai (címertani) szakkifejezéseket, és végül bemutatjuk színezett címereink megalkotóját, Hugo Gerard Ströhlt, a címerfestő és heraldikus festőművészt.
História: A címerek kialakulása a XII. sz. első felére tehető. Legelső vármegyei pecsétünket - Hunyad vármegyéét - 1490-ben kezdték használni. Hivatalosan 1550-ben rendelték el a vármegyei címeres pecsétek alkalmazását. II. József 1786-ban rövid időre felfüggesztette használatukat, de az 1800-as években - magyar körirattal ellátva - ismét használatba kerültek. A kiegyezést követően, 1876-ban egyes vármegyék összevonása, ill. megszüntetése révén vármegyerendezés történt. Az újonnan megalakult vármegyék megalkották címereiket is, melyeknél figyelembe vették a Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottságának véleményét is. Magyarország ekkor 63 vármegyével, 8 horvát-szlavón közigazgatási egységgel, Fiume várossal és környékével rendelkezett. Könyvünk ezeket a vármegyéket ismerteti.