Gyurkovics Tibor halálának 5. évfordulóján Gyurkovics Györgyi ezekkel a szavakkal bocsájtja útjára a naplórészleteket, kiadatlan verseket tartalmazó kötetet: „Nem akarok, „összegző” visszaemlékezést írni.

Ezt a kis összeállítást azért készítettem el, mert múlnak az évek, rakosgatom a hátra maradt papírokat; hivatalos iratokat, írótársi-társírói leveleket, melyekből kisejlik, hogy Gyurkovics Tibor az egész életét úgy élte, mintha nem azt élné, amit élhetne.

Arra biztatott, állítsam össze ezt a kötetet, mutassam meg azt a Gyurkovics Tibort, akit nem ismer az olvasója, akire csak úgy emlékeznek: a társaság központja, lelke, motorja.”