A ​magyar nyelv belső lényegéhez, valamint a nyelv és a történelem szoros kapcsolatához juthatunk közelebb, ha a nyelvet munkaeszközül használó írók és költők gondolatait, érzéseit tanulmányozzuk.
A magyar nyelvről című válogatásban a 37 – ma már klasszikusnak tekintett – alkotó 75 versében és próza-részletében közös, hogy mindegyik a magyarság legnagyobb kincséről, a nyelvéről, az anyanyelvéről szól, ki-vétel nélkül mind azt méltatja, dicséri, kifejező erejét ecseteli. A verseket és a prózarészleteket az alkotók szüle-tésének sorrendjében adjuk közre.
A kötetben fölvonulnak a legkülönbözőbb korok, korstílusok, irányzatok, a humanizmustól a 20. század kö-zepéig (Sylvester Jánostól Dsida Jenőig). A válogatás fél évezred magyar irodalmának a lenyomata.
Nekünk, magyaroknak feladatunk, hogy édes anyanyelvünket, ezt az őseinktől ránk hagyományozott mérhe-tetlen kincset féltve őrizzük, óvjuk. Gazdag szókincséből mind több elemet kell használnunk beszédünkben, írásainkban, hogy magyar nyelvünk csillogó fénye ne halványuljon. Kötelességünk gyarapítanunk is, úgy, hogy a mélyén meglévő megújulási készséget kiaknázzuk, és így ne elszegényítve, hanem gazdagabban örökítsük tovább a minket követő nemzedékek számára. Tudva, hogy a haza és az anyanyelv szeretete szorosan össze-függ, nagyon reméljük, hogy a gyűjteménnyel sikerül megerősíteni a Kárpát-medencében és a világ bármely részén szétszórtan élő magyarokban az anyanyelv szeretetét és a nemzeti tudatot.