BEVEZETÉS
Az ember életének szebbé tételében nagy szerepet játszanak a művészetek. A munkában elfáradt test és szellem egyformán felüdül az irodalom, zene, festészet, szobrászat, építészet és más művészetek haladó szellemű alkotásain.
A művészetek legtöbb ágával sok embernek van kapcsolata, de az építészet birodalmában kevesen igazodnak el. Pedig e művészet alkotásai, az épületek talán a legközelebb állanak mindennapi életünkhöz, hiszen annak kereteit alkotják. De csak alig néhányan tudják helyesen megítélni, hogy a sűrűn, talán naponta is látott épületek milyen építőszándéknak köszönhetik létüket, milyen művészi térformáló-akaratnak, milyen szerkesztő tudásnak, technikai készségnek tükrei, mely korban keletkeztek, milyen művészek alkotásai.
Könyvekről, zenéről, festészetről gyakran hallunk, olvasunk, az építészet kérdéseiről úgyszólván soha. Csak kevesen járatosak az építészet területén. Mi lehet ennek az oka? Oka lehet az, hogy az épületeket formáló szerkesztési elvek és szerkezetek csak bizonyos előtanulmányok után érthetők meg. Oka az is, hogy az építészeti irodalom kifejezési nyelve lényegében elvont, és ennek az absztrakt nyelvnek megértéséhez szintén előtanulmányok szükségesek. Továbbá az épületek állandóan változó célra történő felhasználása is befolyásolja azok tiszta művészi szempontból való értékelését. Végül oka az, hogy kevesen hívták fel a figyelmet az építészet szépségeire, érdekességére. Építészeti irodalmunk nem tekinthet vissza sem régi múltra, sem nagyszámú könyvre, azonban újabban örvendetesen sok ilyen tárgyú munka igyekszik pótolni a régi hiányokat. E könyvek céljuk szerint legtöbbször csak az építészet egy-egy korszakával, vagy egy szűkebb területen található építészettel, vagy különös szerkezetekkel, sajátos problémákkal foglalkoznak, és a szakkönyvek részletességével tárgyalják az építészet kérdéseit. így a lényeg kiemelése az olvasó számára túlságosan bonyolult feladat. Ezért vállalkoztunk arra, hogy a stílusok kialakításának leglényegesebb jellemzőit írásban és rajzban tömören összefoglaljuk, és ezzel az építészetről elmondjunk annyit, amennyi a fő vonások megismeréséhez segít.
A stílusokat legkönnyebben sajátságos jegyeikről ismerhetjük fel. így közismertté vált a román stílus „kerekablaka", míg a csúcsíves ablak, a gótikára