"Megbosszulni a Krisztus urunkon esett gyalázatot és visszafoglalni Jeruzsálemet" - ezzel a szándékkal indult útnak 1202-ben a negyedik keresztes hadjárat. A had azután el sem jutott a Szentföldig. Villehardouin, e krónika szerzője, aki maga is keresztes vitéz volt, híven számol be a "szent háború" sorsáról, arról, hogyan került a sereg már a legelején Velence zsoldjába, hogyan vette be hatalmas hajóhadával Zára vagy a mesésen gazdag Konstantinápoly városát. Művét olvasva szinte látjuk, amint a keresztes vitézek ádáz harcot vívnak görög csapatokkal vagy a félelmetes Johannitza vlah, bolgár és kun harcosaival. Megtudjuk, miféle cselszövésekkel, hitszegéssel jutottak egymás után trónra, kérészéletű hatalomra a bizánci császárok. A keresztesek hol győzedelmeskedtek, újabb és újabb várakat, városokat, sőt egész tartományokat hódítva meg, hol fejvesztett menekülésre kényszerültek, sorra veszítve el újonnan szerzett birtokaikat.
Villehardouin a szemtanú hitelességével mutatja be a keresztes hadjáratok vad és kegyetlen világát, melyet eddig csak történeti munkákból, irodalmi feldolgozásból ismerhetett a magyar olvasó. Krónikája nemcsak értékes forrás és kordokumentum, hanem a mai ember számára is érdekes, izgalmas olvasmány.