"Egy okos gyerek alaposan meggondolja, mikor és hová születik. Az 1924-es év Budapestjén, a Márton utca 23. nem a legjobb választás volt."

Förster Vera önéletírása szól iskolás-sorsról a Horthy-korszakban, zsidó-sorsról a vészkorszakban, egy huszonéves nő sorsáról a negyvenes és ötvenes évek Magyarországán. Szól arról a diákról, aki megszerzi a pszichológus diplomát (amikor a pszichológia is még félig-meddig tiltott tudomány) és a menekülőről, aki elhagyja Magyarországot. Vagyis a történelemről szól, de mindig a személyes történelemről, saját sorsáról: arról, aki volt és aki lett belőle, s aki élete vége felé önmagára tekint.