A Lehel kürtjét - mint egyik jelentős történelmi ereklyénket - Jászberényben a Jász Múzeumban őrzik. A kürtpalást kiterített rajza az 1-3. képmellékleteken látható. A kürt elefántagyarból készült, ívelt középtengelyében mért hossza 43 cm, az átmérője 2-10,5 cm. A kürt fajtája (meg is szólaltatható) rituális (vallási és világi szertartási) ivókürt, méltóságjelvény. A kürthöz fűződő monda szerint 955-ben egy magyar sereg vereséget szenvedett a németektől Augsburgnál. Bulcsú és Lél/Lehel vezéreket elfogták és kivégezték. Ezt megelőzően Lehel vezér utolsó kívánsága volt, hogy megfújhassa a kürtjét. Mikor azt kezébe adták, úgy fejbe vágta vele a német császárt, hogy az szörnyethalt. „Szolgám leszel a másvilágon" - szólt Lehel, s már vitték is a vesztőhelyre. Nem tudjuk, hogy a kürt mikor, hogyan került Jászberénybe.
Első, igazolt jelzése, illetve ábrázolása a jászberényi református egyházközség 1642-ből való pecsétjén szerepel. A kürtöt Jász kürt" néven is emlegetik, a jászok kapitánya ünnepeken viselte, ábrázolását pedig a jászsági községek címerére, pecsétjére is rávésték. Az egyik népi vélekedés szerint Jászfényszaru térségében találták meg a kürtöt, erre utalna a „fényszaru" szóösszetétel a község nevében, valamint a Fényszarui út, mint Csány (Heves megyei község) tartozékának neve. Más, hasonló vélekedések szerint Jászárokszálláson, Homokszálláson került elő a kürt.