A népművészeti alkotásait, produktumait sosem kellett magyarázni a vidéken élő embereknek. Ám a "grand art", az úgynevezett "nagy művészet" alkotásai minél távolabb születtek a falutól, annál inkább szorulnak magyarázatra. A paraszti kultúra díszítőelemei általában valamilyen funkciót képviselő tárgyon jelentkeznek

• például hímzés a kötőn, gyöngy a pártán, fafaragás a ládán, szuszékon, vagy guzsalyon. Ha ajándéknak szánják, méginkább díszítik. Elsősorban azonban valamilyen funkciót hordoz minden tárgy magában amellett, hogy esztétikailag is igyekeznek megformálni. A képzőművészeti alkotás ezzel szemben semmiféle funkciót nem visel azon kívül, hogy esztétikai tartalmakkal gazdagítja azt, aki számára készül, vagy aki megszerzi. ez az elsődleges funkciója. Az, hogy lakásba, térre, vagy intézmény falára kerül díszítményként, az itt másodlagos szerepű. Emiatt az alapvető eltérés miatt a képzőművészetet ott, ahol nem ismerik eléggé, nem szokták meg maguk körül, szükséges bizonyos értelemben bevezetni. Az emberek fogékonyak a szépre, hiszen együtt élnek a természettel. Csak sok helyen hiányzik az a láncszem, amely a természetből újraalkotott, kerettel lehatárolt darabot az eredetivel összekapcsolná.