Múltunk legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a Szerző. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig. A könyvben megelevenedik a XVIII. századi Erdély, Nagyenyed, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. Az életrajzi monográfia negyedszázados kutatómunka gyümölcse. Kubassek János, a geográfus-tudománytörténész Szerző – az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója – bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak. A tibetológia atyjaként emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában.

A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival bizonyítja a Szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik.

A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.

A kötet 3. kiadásában a Párizsban élő orientalista, Bernard Le Calloc'h kutatásai nyomán adjuk közre Victor Jacquemont francia természettudós Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozó leveleit és naplójegyzeteit, melyek fontos forrásértéket jelentenek. A tragikus sorsú, Indiában fiatalon elhunyt, francia utazó felkereste Kanamban a székely tudóst, s találkozásaikról részletes feljegyzéseket készített. Beszámolója először olvasható magyar nyelven e kötetben.