A keszegfélék szerepe a horgászzsákmányban A fogási eredménynaplók tanúsága szerint a magyar horgászok zsákmányának 40-43 százaléka évről évre a keszegfélékből és más, gyakrabban fogható kisebb testű halfajokból áll. A naplókba "Egyéb halak" címen 1975-ben bevallott fogás megközelítette az egymillió kg-ot.

Mivel a horgászszervezetek ismételt felhívása ellenére a fogási eredménynaplók vezetése terén még sok a kívánnivaló, s ezek között az egyik éppen az, hogy számos horgász a keszegféléket nem tekinti megörökítésre érdemes zsákmánynak, megállapítható: fogásunk mintegy fele e könyv tárgyát képező halfajokból tevődik össze.

A keszegfélék ezt a zsákmányban elfoglalt előkelő helyüket legutóbbi években annak ellenére is megőrizték, hogy a horgászok kezelésében levő vizek területe, valamint ezeknek a vizeknek telepítése nemes halfajokkal két és félszeresére emelkedett. A horgászok többségének kilátása elsőrendű haszon halzsákmány szerzésére tehát lényegesen megjavult.

Nyugat-Európa horgászatában a keszegfélék még fontosabb szerepet töltenek be, mint hazánkban. A rendkívül előrehaladott iparosodás velejárójaként a folyók és a csatornák vize

• néhány kivételtől eltekintve
• olyan mértékben szennyezett, hogy azokban úgyszólván csak másodrendű halfajok élnek meg. A horgászok túlnyomó többségének zsákmánya ezért a keszegfélékből áll. Ennek tudható be, hogy ezeknek az országoknak a horgászcikk ipara hihetetlen finomságú felszerelési tárgyakat állít elő, amelyek bármelyik horgászcikk-kereskedésben bármikor beszerezhetők. A nemzetközi halfogó versenyeken, így általában a francia, a belga, a luxemburgi és az olasz csapatok, illetve versenyzők bizonyulnak a legeredményesebbeknek.