A répa betegségeivel és kártevőivel foglalkozó munkánk, melyet most olvasóink kezébe adunk, újabb kötete az 1956-ban elindított Növényvédelmi Zsebatlasz sorozatnak. Azért tartottuk fontosnak a burgonya, a búza, az árpa, a rozs, a zab, a kukorica után a répa betegségeit és kártevőit tárgyalni, mert a cukor- és takarmányrépa gazdasági jelentőségben a felsorolt növények után következik.

Jelen atlaszunkban a betegségek felismerését, meghatározását azzal igyekeztünk biztosabbá tenni, hogy a szabad szemmel is jól látható kórképen kívül a legfontosabb gombakórokozók mikroszkópi rajzát is adjuk. Ugyanilyen céllal nemcsak a kifejlett kártevőt és kártételét ábrázoljuk, hanem fejlődési alakjait is. Ennek az atlasznak hangsúlyozott célja a régiekkel szemben

• a betegségek, kártevők biztosabb felismerésén és meghatározásán kívül
• még az is, hogy a répa komplex növényvédelmének ismertetésével olyan szemlélet kialakításának kíván részese lenni, amely a mértéktelen vegyi védekezés helyébe a természetesebb, veszélytelenebb és olcsóbb megelőzést, prevenciót állítja. A cukor- és takarmányrépa betegségei, kártevői gyakorlatilag azonosnak tekinthetők a murok-, tarló- és céklarépa betegségeivel, kártevőivel, ezért azokat külön nem ábrázoljuk és nem tárgyaljuk. A könyv beosztása, és ennek következtében használata, azonos a sorozat előbbi köteteiével. A különböző betegségeket, kártevőket megjelenésük sorrendjében tárgyaljuk, ezzel a gyakorlati szakemberek részére kívántuk megkönnyíteni az áttekintést és a kezelést. A színes ábrával szemben levő oldalon leírjuk a betegség, illetve kártevő gazdasági jelentőségét. Aztán feltüntetjük a kórokozó vagy kártevő tudományos nevét, majd ugyanebben a bekezdésben fejlődésének menetét, terjedését, szaporodását, áttelelését foglaljuk össze.