Részlet a könyvből:
"Mi, Rákóczi Zsigmond, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, a Magyar Királyság Részeinek ura és székelyek ispánja stb. jelen iratunk tartalmával adjuk emlékezetére mindenkinek, akit illet, hogy egyrészt néhány hűséges tanácsadónk ez ügyben történt egyedi közbenjárására, másrészt pedig előkelő kegyelmünkből és bőkezűségünkből az igazán méltókat és erényük valamint emlékezetes cselekedetük miatt ajánlásra érdemeseket szent emlékezetű erdélyi fejedelmi elődeink példája szerint figyelemmel szoktuk kísérni, azért is hogy említett híveinkben kegyes gyakorlatunk révén feléledjen az erényre való törekvés. Kiváló tettek végrehajtói és az arra törekvők példaként szolgálnak azoknak is, akik minden időben a hírnév követését és emlékezetre méltó dicsőség utáni vágyat keresik. Feltűnt hívünknek, nemes Váradi Keserűy Péternek az irányunkba és a hazája iránt tanúsított kötelező kedves hűsége és a derék szolgálattételinek érdeme, melyeket ő maga a békétlen haza eme állandó háborús korszakában kora ifjúágától és hadi újonc korától fogva különféle helyeken lelkét odaszánva, vérének bőséges ontásával mindenki szeme láttára dicséretes módon tanúsított és bizonyított és tanúsítani és bizonyítani is fog. Elrendeljük tehát, hogy eme Keserűy Pétert, ahogy korábban is tudtul adtuk, a Magyar Királyság és Erdély nemeseinek nemesi közösségébe és igaz sorába besorolják, bevegyék, befogadják és beírják, ahogy mi is besoroljuk, bevesszük, befogadjuk és beírjuk."