A gyermekpszichológus szerző arra a társadalmi jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy az értelmi és érzelmi-szociális intelligencia fejlődése nem egymással karöltve halad. Ennek következtében nagyon okos gyerekek

• a kognitív funkciók tekintetében jelentősen fejlődnek, míg érzelmi és szociális fejlettségük messze alulmarad életkoruknál, és a későbbiekben, már ifjúkorukban is megmarad érzelmi éretlenségük, hiába végeznek el akár három egyetemet. Ennek következményei a felnőtt világban is észlelhetők lesznek.