Csokonai a „fársángi” háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával, ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát.
A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a farsangolás falusi, kisvárosi rítusainak beépítése a vígeposzba friss ötletekben és humorban gazdag művé avatja a Dorottyá-t.
Egyetlen kiadásra szánt, de csonkán maradt színműve, A méla Tempefői saját sorsát, kudarcait, vágyait, reményeit, terveit és azok meghiúsulását is egybefoglalva rajzolják a költő sorsát Magyarországon: művei kiadásához nem talál pártfogót. Csokonai színpadi műve is ötven évet várt a nyomtatásban való megjelenésig.