A harcos szent ösvénye mint ősi tradíció a világ számos kulturális és vallási hagyományában megtalálható. A szent harcos nem az erőszak és az agresszió, hanem a nyugalom, a bátorság és az önismeret ösvényein járva fedezi fel az emberi lét alapvető jóságát és sugározza szét ezt a jóságot a világba, hozzáférhetővé téve a többi ember számára is.

A tibeti kultúrában Sambhalának nevezik e hagyományt, amelynek követői közé tartozott a múlt század nagy buddhista mestere, Csögyam Trungpa is. 1984-ben írt, mára klasszikussá vált könyvében mély átéléssel, közérthető stílusban, lépésről lépésre vezeti végig az olvasót a harcosi út állomásain.
„A Sambhala-tanítások alapvető mondanivalója szerint az emberi életből hétköznapi körülmények között is a lehető legtöbbet kell kihozni, és ez lehetséges. Ezen a világon, a jelenlegi helyzetben jó és értelmes emberi életet teremthetünk magunknak, amivel másoknak is a szolgálatára lehetünk. Ebben áll valódi gazdagságunk.”

Tartalomjegyzék

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA

A szerző Előszava

Első rész: Hogyan legyünk harcosok?
1. A megvilágosodott társadalom megteremtése
2. Az alapvető jóság felfedezése
3. A szomorúság igazi szíve
4. A félelem és a félelemmentesség
5. Test és tudat összehangolása
6. A Nagy Keleti Nap hajnala
7. A védőburok
8. Lemondás és merészség
9. Az út ünneplése
10. Az elengedettség

Második rész: A harcos szent világa
11. A most
12. A varázs felfedezése
13. Hogyan kell megidézni a varázst?
14. A gőg levetkőzése
15. A szokások levetkőzése
16. A világ szentsége
17. A természetes hierarchia
18. Hogyan kell uralkodni?

Harmadik rész: A hiteles jelenlét
19. A világkirály
20. Hiteles jelenlét
21. Sambhala hagyománya