Az annales (= évkönyv) középkori elbeszélő műfaj, amelyben évek rendjében örökítették az utókorra a megtörtént eseményeket. A Magyar történelmi fogalomtár meghatározása szerint: "Lapjaikra évnek, hónapnak, napnak megfelelően jegyezték fel a környezetük szempontjából emlékezésre méltó dolgokat: királyok koronázását, tűzvészt, sáskajárást, fosztogatást, haláleseteket stb. A száraz időrendi felsoroláshoz a kiforrott annales-műfajban az írók rendszerint hozzáfűzték véleményüket is. Nem mindig ragaszkodtak szigorúan az egyidejűséghez: gyakran utólag jegyezték le a tudomásukra került történéseket."
A Jászsági Évkönyvet hasonló szándékkal bocsájtjuk útjára. Mindenekelőtt szeretnénk a tudomány és a művészet nyelvén összefoglalni azokat a változásokat, melyek a rendszerváltozásnak nevezett időszaktól történtek. Talán ehelyütt érdemes emlékeztetni, hogy e változások nélkül valószínűleg mi sem élhettünk volna a nyilvánosság e formájával. Ugyanakkor nem szeretnénk feltalálni a spanyolviaszt sem, hiszen főleg a háború előtt jelent már meg hasonló évkönyv Jászberényben, Komáromy József múzeumigazgató szerkesztésében. De volt évkönyve a gimnáziumoknak, a tanítóképzőknek, sőt később néhány alkalommal a múzeumnak és a könyvtárnak is. Az előzmények számbavétele során még egyre kell hivatkoznunk. Nevezetesen a Jász kunság című folyóirat 1993. februári számára, amelyben az utóbbi években először sikerült összefogni és közösen szerepeltetni a jászsági és az ide kötődő szellemi élet képviselőit. A továbbiakban viszont már az önállósulás útját választottuk.