Anton Carl Fisher - A szkíta-szarmata nevek és szavak magyarázata a magyar nyelvből

Dr. B. Nagy János, a Namuri Egyetem (Belgium) professzor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja, hosszan sorolta A. C. Fichser könyvének azon érveit, amelyek világra szóló jelentőségűek, majd tömören kimondta végkövetkeztetését: A szkítás és a magyarok ugyanazt a nyelvet beszélték.

Dr. Drábik János, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának és az Országos Trianon Társaságnak az elnöke, az MXIVK Pénzügyi konferenciájának elnöke: „A Magyarok XI. Világkongresszusa egész tevékenységével hatalmas munkát vállalt magára, de ha csak ezt az egy munkát, egy elhallgatott, rendkívül fontos, történelmi jelentőségű könyvnek a magyarra fordítását és publikálását elvégezte, történelmi jelentőségű könyvnek a magyarra fordítását és publikálását elvégezte, történelmi jelentőségű feladatot hajtott végre. (…) Köszönetet mondok azért, hogy közkinccsé válhatott Anton Carl Fischernek az a könyve, amely cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a magyaroknak és a székelyeknek az ősei a szkíták voltak."

Dr. Győri Nagy Sándor nyelvész-professzor, a Magyar nyelv konferencia elnöke a Magyarok XI. Világkongresszusa „óriási nyelvészeti újdonságnak", „zseniális könyvnek" nevezi Anton Carl Fischer 1917-ben német nyelven, Berlinben kiadott művét.

Dr. Mandics György, a Székely- magyar írás konferencia elnöke:
„Anton Carl Fischer műve a legjobb, ami e kérdésben* megszülethet." (* a szkíták nyelve és a magyar nyelv összehasonlítása)

Varga Domokos György újságíró, a Szilaj Csikó főszerkesztője: „Hála és elismerés a Magyarok Világszövetségének, hogy e korszakos mű jól időzített megjelentetésével lehetővé tette e kínálkozó történelmi pillanat megragadását. A magyarság számára, a világ javára."