Számtalanszor alkalmam lett volna kint maradni.
De ez a hazám. Belülről jövő szeretetet érzek iránta. A világot bejártam, mégis mindig hazatértem. Az első kísértés akkor ért, amikor 56-ban épp a határsáv környékén fényképeztem, és a hegyek közül a fotografálásból visszatérve Sopronban hallom ám az utcán a hangszóróból, hogy Pesten kitört a forradalom. A barátom meg unszolt, hogy csak egyszerűen "sétáljunk át" a határon. (...) 56 után jött a második kísértés. Egy kiállításom alkalmából Ausztriában járv felajánlották, hogy legyek a Bécsi Távirati Iroda művészeti vezetője. (...) 1980 augusztusában, amikor New Yorkban átvettem az elsőként nekem adományozott az Évszázad Kiváló Fotóművészete díjat, a tiszteletemre rendezett fogadáson és díszvacsorán is erősen unszoltak, hogy maradjak kint. (...) Mindannyiszor nemet mondtam.